Az állatszavatosság szabályai 2014-től

Az 1959. évi IV-es törvény, a hatályos Polgári Törvénykönyv helyett 2013 február 11-én elfogadta a parlament az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó új magánjogi kódexet. Több mint ötven év után, 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, amely megannyi egyéb változás mellett az állatszavatosságra vonatkozó szabályokat is módosítja. 

A polgári jog szabályainak újjáalakítására, vagyis egyebek között az állatszavatosság szabályozására három dokumentum, minta állt a jogalkotók rendelkezésére. Az egyik a hatályos Ptk., az 1959. évi IV-es törvény, a másik az elfogadott, de soha nem hatályosuló „új Ptk.”, a 2009. évi CXX. törvény volt. A harmadik dokumentum a rekodifikáció mintegy két évtizedes folyamatának sarokköveként 2008-ban megjelenő, Vékás Lajos akadémikus által szerkesztett ún. „Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez” c. tanulmány volt, amely még a parlamenti módosításokat megelőzően, kizárólag a Kodifikációs Bizottságok és külső szakértők munkájának eredményeképpen született. A három minta alapvetően másként szabályozza az állatszavatosság határidőit, a 2014-ben hatályba lépő új Ptk. mindazonáltal egy negyedik megoldást alkalmaz. 

A hatályos Ptk. 308. § (2) szerint állat szolgáltatására irányuló szerződés esetén a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el (szubjektív határidő). Ha a jogosult igényét menthető okból hatvan nap alatt nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az hatvan nap alatt nem felismerhető, akkor a szavatossági jog érvényesítésének határideje a 308/A § (1) alapján a teljesítés időpontjától számított egy év (jogvesztő, objektív határidő). 

Gyökeresen eltérő a Kodifikációs Bizottságok által kidolgozott Javaslat megoldása. A 5:149. § rendelkezik a kellékszavatossági igények elévüléséről, és mellőzi a speciális hatvannapos állatszavatossági határidő fenntartását. Az állatokra is az (1) bekezdésben meghatározott alapeset, a teljesítés időpontjától számított egy év állna rendelkezésre. A Javaslat szerint ugyanis a hatvan napos határidőnek nem jogi, hanem szakmai tartalma van, és az állatbetegségek lappangási idejét határolja be, ennek viszont az egyébként bizonyított hibás teljesítés mellett nincs jogi jelentősége. Az állatszavatosságra vonatkozó jogvesztő határidővel az 5:150. § (2) foglalkozik, a többi olyan dologgal közös szabály alatt, amelyeknek nincsen kötelező alkalmassági ideje –eszerint az objektív határidő szintén egy év lenne, viszont a menthető ok megszűnésétől számítva. 

Rendkívül eltérő, és valószínűleg szakmailag a legkevésbé megalapozott a 2009. évi CXX. törvény állatszavatosságot érintő szabályozása, amely szerint a jogosult állatokra vonatkozó szavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított hatvan nap elteltével évül el (5:147.§ (1)), a Javaslathoz képest visszahozza tehát a Parlament által elfogadott szöveg a hatályos Ptk. rendelkezését. Váratlan azonban az 5:148.§ (2) kötelező alkalmassági idővel nem rendelkező dolgokra vonatkozó jogvesztő határidővel kapcsolatos rendelkezése, mely szerint a teljesítés időpontjától számított tíz év alatt van lehetőség a szavatossági jogokat érvényesíteni. Kizárásos alapon ez a tíz éves szabály az állatszavatosságra is vonatkozott volna. 

            A 2014-ben hatályba lépő Ptk-ban a legjelentősebb változás éppen a határidők rendszerében következett be a kellékszavatosság szabályozásánál. A törvény egyéves általános elévülési szavatossági határidőt ír elő, megszűnik a 60 napos állatszavatossági határidő, illetve a jogvesztő határidők is. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a szakmailag elvárható élettartamhoz igazodhasson a szabályozás, és a jogvesztő határidő ne mesterségesen, törvényben legyen  meghatározva. A törvény indoklása ugyanis megemlíti a „természetes elhasználódás által behatárolt élettartamot”, vagyis az adott dolognak mégiscsak létezik egy olyan szakmailag meghatározott élettartama, amelynek az eltelte után már nem beszélhetünk hibás teljesítésről. Ezt az adott dologra szabott időtartamot minden alkalommal a bíróságnak kell majd meghatároznia.

 

Elévülési határidő

Jogvesztő határidő

1959. évi IV. törvény („hatályos Ptk.”)

teljesítéstől 60 nap

teljesítéstől 1 év

2013. évi V. törvény („új Ptk.”)

teljesítéstől 1 év

-

Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (2008)

teljesítéstől 1 év

ok megszűnésétől 1 év

2009. évi CXX. törvény

teljesítéstől 60 nap

teljesítéstől 10 év

   

dr. Vetter Szilvia

jogász, MÁÁT elnökségi tag